A patriarchális társadalom lélektani ára
Gondolatok Wilhelm Reich A fasizmus tömeglélektana című könyve alapján.
Nem kifejezetten karácsonyi témáról írtam, ugyanakkor éppen karácsonykor ez az egész erősen jelen van annak minden rendszerszintű problémájával.
Az elmúlt években sokat gondolkoztam azon, hogy mi a közös a gyermekvédelem elhanyagolásában, a biztosítótársaság vezetőjének lelövésében, a kizsákmányoló kapitalista rendszerekben, az autoriter hibrid politikai rezsimekben, az állatvédelem krízisében, az oktatás és az egészségügy lezüllesztésében, a fogyasztásra alapuló, folyamatosan gyorsított élet promótálásában, a mesterséges élelmiszeriparban és a nagyüzemi mezőgazdaságban, sőt még a bolygónk teljes kizsákmányolásában is. Nem lehet az, hogy ezek ne függnének össze. Bármerre kutattam, mindig ugyanoda értem: a patriachális társadalomhoz, különösen annak a mindenkori hatalmakkal és az intézményesített vallással való összefonódásával.
Miközben írom ezt a cikket, azon is sokat gondolkodom, hogy vajon miért nem látom azt, hogy férfiak például Gisèle Pelicot-ról beszélnének? Nem gondolom, hogy ennyi gonosz ember lenne. Azt viszont gondolom, hogy a társadalom olyan módon kialakította ezt a keretrendszert, hogy észre sem vesszük, hogy mi is az áldozatai vagyunk.
Két csoportnak kedvez ez egyedül: akik éppen hatalmon vannak és akik meg akarják szerezni a hatalmat.
Ahhoz, hogy egy kicsit - a teljesség igénye nélkül - körbejárjam ezt a témát, Wilhelm Reich A fasizmus tömeglélektana című könyvét veszem alapul. Reich az osztrák-magyar monarchiában született pszichiáter volt, Freud kollégája, egy csomó forradalmi gondolat szerzője, majd ezek, és zsidó származása miatt üldözött. Könyvében radikális és provokatív kérdést vetett fel: hogyan válhatnak tömegek fogékonnyá elnyomó ideológiákra, mint pl. a fasizmus? Reich szerint ennek a patriarchiális, atomizált, ‘keresztény’ családi struktúra az egyik fő oka.
Reich megfigyelése szerint ez a családi struktúra kulcsszerepet játszik az autoriter karakter kialakításában. A szigorú, hierarchikus családi modellben a gyerekek megtanulják az engedelmességet, a szexualitásuk elfojtását és az önálló gondolkodás visszaszorítását. Az ilyen nevelési minta elnyomja az érzelmek és ösztönök szabad áramlását, ami szorongáshoz, frusztrációhoz és elfojtott agresszióhoz vezet.
Az autoriter karakter egyszerre érzi magát védelemre szorulónak és irányításra méltónak.
Ezért az ilyen személy könnyen azonosulhat agresszív, de ‘apafigura’ vezetőkkel, miközben bűnbakokat keres frusztrációjának levezetésére. Reich szerint ez a pszichodinamikai minta a fasizmus tömeglélektani alapja, s ennek következménye a fent felsorolt folyamatok erősödése - sajnos bárhová is nézünk a világban.
A patriarchális rendszer nem csak a nőkre, vagy néhány egyénre van destruktív hatással, hanem a társadalom egészét deformálja. Hatásai túlmutatnak a személyes élet szintjén, és a társadalmi, gazdasági, valamint ökológiai szférákban is megmutatkoznak.
A patriarchális társadalom hierarchikus szerkezete igazolja és újratermeli az erőszakot, mint hatalmi eszközt. Ez nem csak családi szinten jelenik meg, hanem társadalmi struktúraként is, ahol a nők, kisebbségek és a szegények rendszerszintű elnyomásnak vannak kitéve. Az autoriter nevelési minták normalizálják az erőszakot és a hatalmi egyenlőtlenségeket, ami generációról generációra újratermelődik, akár a transzgenerációs traumák.
Az elnyomás ezen formája benne gyökerezik a patriarchális értékrendben, ami a hatalmat és dominanciát értékeli az együttműködés és egyenlőség helyett. Lehetővé teszi a háborúk, az intézményesített rasszizmus és a szexuális erőszak igazolását, valamint generációkra állandósítja a szegénység és elnyomás gazdasági rendszerét. De ez a gazdasági hierarchia nemcsak az anyagi javak eloszlására van hatással, hanem a lelki egészségre is. Ahogy erősödnek az autoriter rendszerek a világon, úgy nő mindenhol a szorongás, a depresszió és a többi mentális betegség előfordulása.
Reich szerints a patriarchális szemléletű társadalmak hajlamosak a természet kizsákmányolására is. A kontroll és dominancia vágya a természeti erőforrásokra is kiterjed. A természet feletti uralom eszméje alapozta meg a modern ipari társadalmakat, ami tulajdonképpen ugyanúgy, mint a nők, a gyengébbek, a szegények, a kisebbségek esetében, erőforrásokat zsákmányol ki fenntarthatatlan módon. Az ökológiai válság mélyén ugyanaz a pszichodinamikai minta rejlik, ami az emberi kapcsolatokban és gazdasági rendszerekben is megfigyelhető. A természet kizsákmányolása a belső pszichés elnyomás kiterjesztése, ahol az érzelmek elfojtása és a kontroll iránti vágy a környezet pusztításában jelenik meg. Reich különösen hangsúlyozta, hogy az autoriter nevelési minták megbénítják az egyének természetes érzelmi és szexuális energiáit, amelyek nélkülözhetetlenek az egészséges pszichés fejlődéshez. Társadalmi szinten is megfigyelhető, hogy a kollektív szorongás és agresszió elnyomása politikai fanatizmusban és erőszakos cselekedetekben tör felszínre.
Fontos, hogy az egyenlőtlenség nemcsak a nők számára káros, hanem az egész társadalom fejlődését gátolja. A nemek közötti szolidaritás és együttműködés hiánya akadályozza a fejlődést, az együttműködést és az emberi potenciál kibontakozását.
A felszabadulás útja
Reich szerint a társadalmi felszabadulás az egyének önmagukhoz való viszonyának átalakításával kezdődik. Azt is kiemelte, már a 30-as években, hogy a pszichoterápia az oktatás teljes megreformálása nélkül nem sokat ér, hiszen ugyanazok a társadalmi struktúrák fognak újratermelődni. Az elmúlt 100 év történelmére nézve sajnos azt kell mondanom, hogy töredékesen valósult csak meg ez a gondolat, talán főleg azért, mert egyre szűkebb az a réteg, aki egyáltalán kritizálná ezeket a hierarchikus rendszereket. Hozzá kell tennem Hartmut Rosa társadalmi gyorsulás gondolatát is (ami szintén ennek a társadalmi berendezkedésnek a képződménye), ami szerint a gyorsulás miatt elvesztettük igazi kapcsolatunkat a világgal, elidegenedtünk belső világunktól és a természettől is.
Reich optimista volt abban, hogy a pszichológiai felszabadulás társadalmi átalakuláshoz vezethet. Vajon mi, majdnem 100 évvel később hogy vagyunk ezzel? Bennem nagyon rezonál Martha Beck piramis elmélete, érdemes megnézni ezt a 11 perces videót, amiben kifejti a gondolatait a tudat fejlődéséről, ami lebonthatja a meglévő struktúrákat.
A társadalmi rendszer problémái leginkább az emberi kapcsolatokban mutatkoznak meg. Január 18-19-én kétnapos Kapcsolatokról szóló önismereti csoportot tartok Budapesten. Január 11-én lesz egy ingyenes bemutató előadás a megközelítésről, és arról, hogy mi fog történni a hétvége alatt. Jelentkezni itt lehet.
Köszönöm, ha kommentben elmondod a véleményed.
Vági Zsolt mentálhigiénés és egészségtudományi szakember