Mi az, hogy integratív megközelítés?
Gyakran mondom azt, ha megkérdeznek a szemléletemről, hogy integratív szellemben dolgozom. Talán ez onnan ered, hogy nagy kitérőkkel érkeztem meg a mostani (szakmai) látásmódomba.
Orvosnak és pszichológusnak készültem, végül az egészségtudományi karra vettek fel. Úgy döntöttem nem halasztok, elkezdem, lesz, ami lesz alapon. Az egyetem alatt letettem egy ‘természetgyógyász’ vizsgát, majd ehhez kapcsolódóan tanultam fitoterápiát, kínai és ajurvédikus gyógyítást - tulajdonképpen mindent, ami 18 évvel ezelőtt a holisztikus egészségmegőrzésről és megelőző módszerekről szólt. Az egyetem után klienseimnek hála az életmód-tanácsadás korlátai hamar ismét tanulásra intettek. Azt éreztem, hogy a hagyományos tanácsadás, ami tulajdonképpen egy frontális oktatási forma, viszonylag korlátos.
Elkezdtem relaxációs, önérvényesítő, asszertív kommunikációs és problémamegoldó technikákat tanulni. Elvégeztem egy rendszerszemléletű coach képzést, majd beiratkoztam a mentálhigiénés szakember képzésre, miközben az integratív pszichoterápiát tanultam dr. Daubner Bélánál.
Mégis sokáig azt éreztem, hogy nem tudom összekötni a munkámban a különböző területeket, valahogy lebegnek a levegőben.
Az elmúlt három év hozta el az áttörést a hivatásomban, azzal, hogy elkezdtem testorientált terápiát tanulni (Integrative Core Dynamics), amit kiegészített az Orosz Katalin vezette Transzperszonális terapeuta képzés.
Ezek együtt valahogy szinte az összes eddigi tanulmányomat egy integratív összefüggő rendszerré formálták. Ami kikopott belőle, annak valószínű nem is volt helye.
Szeretném ezt a szellemiséget bemutatni Ken Wilber 4 kvandráns elmélete kapcsán, ami az emberi tapasztalás és fejlődés négy aspektusát öleli fel: szubjektív (én), interszubjektív (mi), objektív (az), és interobjektív (azok). Ezek a kvadránsok segítenek megérteni az önismereti fejlődést, mivel az élet és a tudatosság minden dimenzióját egyszerre vizsgálják. Az alábbiakban a munkámra vetítve írok róluk.
1. Szubjektív kvadráns (én)
Ez a kvadráns az egyéni belső világot, a személyes tapasztalatokat, érzelmeket, hiedelmeket és önreflexiót vizsgálja. Ide tartozik a belső élmények megfigyelése (meditáció, mindfulness), önreflexió. Az érzelmi életünk megértése és feldolgozása, valamint a belső hitrendszer tudatosítása.
Ezekre a témákra használom a személyközpontú, humanisztikus megközelítést, a Rogers-i elvekkel, és az imaginációs technikákat.
2. Interszubjektív kvadráns (mi)
Ez a kvadráns a kapcsolati dinamikákat, közösségi hiedelmeket, kulturális mintákat és közös jelentésalkotást vizsgálja. Ide tartoznak a kapcsolatok, a kommunikáció - az intimitás, határok, konfliktusok, kulturális minták és a másokkal együttérzés megélése.
Erre kifejezetten jók a csoportmunkák, a táborok, elvonulások és a Life Integration Process-nek hívott, dr. Wilfried Nelles által kidolgozott módszer.
3. Objektív kvadráns (az)
Ez a kvadráns a biológiai, neurofiziológiai és viselkedéses aspektusainkra fókuszál. Ide tartozik a testtudatosság, azaz hogyan hat rád a test állapota, a mozgás, táplálkozás, stressz. Figyelembe vesszük a neurobiológiai és pszichológiai tényezőket, például a vegetatív idegrendszer állapotát, a hormonrendszer állapotát, amik szintén kihatnak a személyiségünkre, érzelmeinkre stb.
Ebben a dimenzióban szinte kis túlzással élve, de csodákat tesz a szomato-pszichoterápia, az acceptance and commitment therapy (ACT), a jóga és az életmódtudományok.
4. Interobjektív kvadráns (azok)
Végül ez a kvadráns a rendszerszintű struktúrákra, társadalmi és gazdasági hatásokra, valamint az ökológiai összefüggésekre fókuszál. A munkám szempontjából a rendszerszintű folyamatok, társadalmi szerepek tudatosítása zajlik itt. Hogyan hatnak ránk a gazdasági, politikai és ökológiai rendszerek? Valamint a fenntarthatóság, társadalmi felelősségvállalás kérdései (mit tehetünk önmagunkból kinézve).
Ezt az erős rendszerszemléletű megközelítést hozta el nekem a transzperszonális pszichoterapeuta képzés, Ken Wilber, Maslow és Assagioli nézetei.
Az integráció
Az integratív (holisztikus) megközelítés valójában abban segít, hogy a problémáinkat, nehézségeinket a helyén kezeljük, a megfelelő módszert választva, de sosem egyoldalúan.
Példa: Ha valaki párkapcsolati problémákat él meg, az integrál szemlélet szerint nemcsak az egyéni (szubjektív) érzelmeit és gondolkodási mintáit vizsgálja, hanem figyelembe veszi a kapcsolat (interszubjektív) dinamikáját, a testi stressztüneteket (objektív) és a társadalmi szerepekből fakadó elvárásokat (interobjektív).
Ebben igyekszem naprakész lenni és ez a szemlélet jelenik meg a munkámban, felismerve az egyéni határaimat is, hiszen nem muszáj minden aspektussal egyben foglalkozni, erre jók a gyógyító team-ek.
Ha kérdésed van ezzel kapcsolatban, keress bizalommal.
A szerző mentálhigiénés- és egészségtudományi szakember.